1x9    Az értékes vér
     

Erik csak nézett rám. Én meg se tudtam szólalni.De egy idő után mégis csak kinyögtem valamit.
-Én....-mondtam félénk hangon.
-Igen. Folytasd kérlek.-mondta még  mindig nyugodt hangon.
-Én csak éreztem valamit.
-Mit éreztél?-kérdezte.Tán szín tiszta vért?
-Nos..igen.-kezdtem felbátorodni.
Felnyitotta a hűtő ládának az ajtaját. Meg látta a legalább 20 darab teljesen kiszívott vér tasakot.
-Ugye tudod,hogy ez nem volt ingyen..-ebbe belevágtam.
-Ingyen? Ugyan már. Tudom,hogy a kórházból loptátok mindet.
-De nem volt veszélytelen.
Kezdtem kapiskálni,hogy mit akar.
-Szerezz annyi vér tasakot amennyit meg ittál.
Rövid szünet után elkezdtem mondani.
-És mégis,hogyan csináljam?
Hátat fordított nekem és vissza ült Hayle mellé az ágy szélére.
- Meg tudod oldani! Mint mondtam nem veszélytelen.
Utána rá néztem Haylera és el suhantam.
Rá néztem az órámra. Vagy másfél óráig voltam a mélyhűtőbe. Hajnali  3 óra van most.
Elindultam a kórház felé. Mire oda értem próbáltam kieszelni valamiféle tervet. De
 nem igen sikerült. Be mentem a kórházba. Sokan voltak akik ott aludtak a kór termek előtt. Nem tudtam,hogy hányadik emeleten van a vér. De mégsem vizsgálhatok át minden szobát minden emeletet. Így kénytelen vagyok szó szerint az orromra hallgatni. Mélyen beleszippantottam a levegőbe. Megéreztem. Újra az orromba került annak a selymes,édes vérnek az illata.Elkezdtem menni a szag után. Egyre erősebbé vált a szag. A negyedik emeleten volt a legerősebb. Itt nem kór termek voltak. Hanem inkább  kartonozók. Furcsálltam, hogy  amint végig mentem a folyosón nem láttam egy orvost se és egy embert se.  Találtam egy ajtót ott volt a legerősebb a szag.De az ajtóra nem volt írva semmi. Be mentem az ajtón. Három mélyhűtőt láttam a szobába. Elég kicsi volt a hoz képest ,hogy tele volt vérrel. Mi több egy kamerát se láttam sehol. De még a  folyosókon se. A szoba meg csak úgy hívogatott engem. Mintha engem várna , hogy be mennyek és ki fosszam. Fel nyitotta az egyik mélyhűtő tetejét. Kivettem 10 darabot több el se fért a kezembe. "Hogyan viszek én még ki innen legalább 10 darabot. Az meg eléggé feltűnő,hogy csak úgy kisétálok 10 liternyi vérrel a kezembe."  Így vissza mentem pár emelettel lejjebb. Le ütöttem egy ápolót és felvettem a kórházi köpenyét. Egy gurulós tároló asztalt el toltam az egyik kór  terem elől. Vissza mentem a mély hűtőbe. Tele pakoltam a tárolót. Vagyis pontosabban. 20 darab  nagy vér tasakot tettem el. Át toltam az egész kórházon azt a gurulós szart. Reméltem,hogy senki nem köt belém. Mert én nagyon úgy éreztem,hogy nem áll jól a fehér szín.
Sikerült. Megcsináltam. 2 órámba telet ezt meg csinálnom. Rá néztem az órámra. Sietnem kelet. Hajnali 5 óra van.  Vissza mentem a bárhoz ami nagyon nehézkesen ment de nem is részletezem. Be mentem a bárba. Hayle elém jött.
-Ennyi időbe telet?Ez a fehér nem igazán a te színed!-szokásához híven flegmán beszélt hozzám.
-Tudod nem volt a legkönnyebb. Amúgy meg tudom, hogy nem áll jól azt hiszem rá jöttem amikor akkor amikor fel vettem.
-Hát jó. De remélem el hoztad.
-El. Itt van minden. Pontosan 20 darab.
Hayle elkezdett szédelegni. Felém kezdett esni. De mivel utálom ki léptem előle és hagytam,hogy csak oda dőljön a padlóra. Mire feleszméltem Pam már a nyakamat fogta.  Erik meg felvette Haylet a 'lovagias' karjaira és nyomott egy csókot az arcára.
-Tűnj el!!!!!!!!!-mondta Pam.
-Ne aggódj, nincs is kedvem tovább itt maradni.
Ekkor elsuhantam.
Mivel már majdnem fel kelt a nap ezért gyorsan haza suhantam. Láttam miként emelkedik a nap a hegyek mögül. Már majd nem elértem a házunkat. De elért a nap.
Az utolsó erőmmel be jutottam a házba és össze estem.  Résnyire ki tudtam még nyitni a szememet de már csak homályosan láttam. De a keze tapintásából éreztem, hogy apa az. Rögtön tudtam és éreztem,hogy jó kezekben vagyok és már nem félek.



Folytatjuk...