1x8   Burning House of love


Az nap este mi előtt haza értünk. Láttunk egy házat amit épp akkor robbantottak fel. Apa nem is törődött vele. Meg se álltunk hazáig.De az éjszakát én inkább pihenéssel töltöttem. Utána való este tudtam meg,hogy abba a házba vámpírok voltak. 4 koporsó 4 hullával.   Másnap este.Apám nem nagyon akart el engedni.Eléggé féltett a tegnapi után. Ugyan csak elmentem a Kéj vadászba. Kicsit sétáltam még mi előtt el kezdtem volna gyorsan a bárhoz suhanni. A temetőhöz érve láttam Sookiet egy csokor rózsával a kezébe.
-Mit keresel itt ilyen későn?-kérdeztem tőle.
-A nagymamám miatt.-válaszolta lehajtott fejjel.
-Mi volt a temetésen.
-Borzalmas volt.Szörnyű volt az amiket mondtak.
-Biztos,hogy ki is mondták?
-Nem, csak gondolták.-már könnyes volt Sookienak a szeme.
Sookie el kezdett sírni amit meg is értek. Egyre egyre csak sírt, de nem bömböl-t úgy,csak halkan sírt és szipogott. Sétáltam vele némán egy darabig. De aztán felbukkant Bill így én már nem is kellettem oda. 
 De nem is tudom miért...lehet, hogy csak kíváncsiságból mentem oda a bárhoz. De,hogy mire voltam kíváncsi azt nem tudom.
Az nem izgatott,hogy mi van Haylevel de valami mégis csak oda vonzott.
Be mentem a bárba. Nem láttam se Haylet, se Eriket de ami még meg lepőbb Pamet se.
-Hol vannak a tulajok?-kérdeztem a pultostól.
-Valami történt a főnök húgával,így most őt ápolják.
-Értem, és pontosan hol ápolják?-uram isten mit kérdezek komolyan Hayle után érdeklődök.
-Valahol hátul. A privát helyiségekbe ahol aludni is szoktam nappal.
-Köszi.
Megláttam egy ajtót amire az volt, hogy : Security. Biztosnak tartottam,hogy ott lehetnek. De nem így volt csak ruhák és tér figyelő kamerák voltak ott. Kimentem és ahogy becsuktam az ajtót egy sötét ruhás nőt láttam amint orvosi vért vittbe az egyik szobába. Éreztem a vér szagát nagyon tiszta,édes,íny csiklandozóan finomnak éreztem. A nő haja szőke volt. Utána mentem. A vér szaga nagyon erős volt. Ebből gondoltam,hogy szűz még az a vér. Be mentem a fekete színű ajtón amire nem volt írva semmi , és azt hittem, hogy csak egy üres szoba aminek az ajtaja mindig zárva. De hát akkor ezek szerint tévedtem. A kedvenc számomat játszották a bárba így meg vártam amíg vége és addig néztem az ajtót és vártam,hogy valaki ki jöjjön az ajtón. Nem jött ki senki a számnak is vége lett. Elindultam az ajtó felé. Kristály üvegből volt a kilincse. "Melyik fogyatékosnak van ilyen ötlete,hogy kristályból csináltasson egy kilincset." Be nyitottam. Egy sötét folyosóra nyílt ez az ajtó. A folyosón képek voltak. Néhány képen fel ismertem Eriket és Haylet is. Ezeket a képeket vörös fények világították meg. Végére értem a folyosónak. Egy ajtó volt a végén amire az volt írva hogy: 'Tilos a belépés.' De engem ez hidegen hagyott és be mentem. Egy fehér szoba volt 3 luxus koporsóval. "Most már tudom,hogy hol is alszanak vagy hogy milyen körülmények között." Egy orvosi szobába nyíló ajtón át mentem be egy másik szobába. Meg hallottam Erik nyugtató szavait. És gyorsan le buktam egy asztal alá.
-Nyugodj meg, nem lesz baj. Nem sokára meg gyógyulsz. 
De jó is lenne ilyenkor nekem is egy bátyó aki mindig vigyázz rám. Ebben az egyben irigyeltem Haylet,hogy van egy bátyja aki mindig aggódik érte és mindig vigyáz rá.
-Nem táplálkozhatsz emberből!-mondta Erik de ezen a kijelentésen eléggé meg lepődtem.
-Mi csoda?-ahogy hallom nem csak én hanem Hayle és Pam is-De hisz akkor én meg halok.
-Nem fogsz meghalni.Azt nem engedem!
-Orvosi vért fogsz inni. Amíg nem adok engedélyt arra,hogy emberből táplálkozz!Mi több örülj neki,hogy True Bloodot kell innod.
-Látod ennek örülök is.
Ahogy el néztem őket elég aranyosnak tűntek. Na jó nekem inkább csak Erik. Hayle egy utálatos kakas. Csak,hogy szépen fogalmazzak.
Én addig amíg ők nyálasan de cukin beszélgettek addig én mentem a vér szaga után. Eléggé kockázatos volt. Féltem is de hát nem volt mit tennem. Egyszerűen ellenállhatatlan és csábító volt  az illata.  Megláttam egy fehér függönyt. Azon kezdtem el gondolkodni,hogy mit kereshet ott egy függöny. A szemem sarkából láttam amint az orvosi vért kortyolja Hayle. Fel emeltem a fejem egy kicsit mert már nagyon el volt zsibbadva a nyakam. Ahogy emeltem fel bele vertem a fejemet az asztal sarkába és mit is mondjak nem volt a leghalkabb. Erre fel is figyeltek mindhárman. De gyorsan a függöny mögé suhantam. Hallottam amint Erik föl áll és közeledik felém nem tudtam hová bújni,hogy ne vegyenek észre. Hátrálni kezdtem és neki ütköztem egy óriási hűtő ládának. Megnéztem mi volt benne. Rá találtam arra amit kerestem és bele ugrottam a mélyhűtőbe. Eléggé hideg volt bent de még se annyira,hogy meg tudtam volna fagyni. Csak,hogy a benne lévő dolgokat hidegen tartsa. Ja és,hogy mi volt benne. Hát az az istenien íny csiklandozó,édes,selymes,szűzies vér. A szaga mámorító volt. Meg fogtam az egyik kis orvosi zacskót amibe a vér volt. Bele haraptam és nagy kortyokat ittam ki belőle. Ittam és ittam semmi mással nem törődtem csak is a vérrel. Elég nehéz volt abba hagynom. De mégis csak leálltam az ivással. Amíg ott feküdtem a mély hűtőbe hallgattam a beszélgetésüket Haylenak és Eriknek. Pamet már rég nem hallottam meg szólalni. Onnan gondoltam,hogy már nem is lehet bent a szobába. Halkan felnyitottam a frizsider tetejét és kikúsztam a hűtő ládából. A függöny mögül hallgattam a beszédet. 
-Holnap halloween!-szólalt meg Hayle. Erik hangosan felnevetett.
-Minek szeretnél beöltözni?Legyünk gonosz vámpírok?-mindketten nevetgéltek.
-Emlékszel?
-Mire?
-Hogy régen gyerek korunkba mennyire jól éreztük magunkat halloweenkor.
Egy kicsit elszomorodtam mert nekem nem volt mindig kivel élveznem az ünnepeket.
-Az volt a legjobb amikor te kis cicának én meg pit bullnak öltöztem...ééés..
-Végig kergettél az egész falun!Igen az nagyon jó volt.-fejezte Hayle és nagyokat nevettek.
-Vagy amikor csukott szemmel kellett vezetned mert azt mondtuk,hogy vagyok te meg neki vezettél a falnak és hátra estem.-mondta Hayle és megint felnevettek.
De ezt már én is elképzeltem,ahogy Hayle neki megy egy falnak és utána seggre ül.
Hangosan én is fel nevettem. Hírtelen be fogtam a számat és nagyon néztem,hogy mit is csináltam. Abba maradt a nevetés. Erik elém suhant és meglepődötten kérdezte
-Mit keresel te itt?És hogy hogy nem vettünk eddig észre?Vagy hogy nem éreztük eddig a jelenléted?De egyáltalán honnan tudod,hogy itt vagyunk?Ki mondta? Miért?
Meg lepődtem mert most nem ugrott nekem. Higgadtan faggatott.

Folytatjuk....