2012. december 31., hétfő

6x8                            Let's Boot and Rally





Alcide és Hayle farkassá változtak és futni kezdtek. Mi pedig el kezdtünk suhanni.
Sookie házához mentünk. Majd rögtön be is suhantunk.
-Nem törhettek csak így be a házamba.-mondta Sookie.
-Már az én házam.-mondta Erik.
-Russel Edington kiszabadult. Pár nap kell neki a teljes fel épüléshez. Majd utána le vadász minket.-mondta Bill.
Sookie mint egy pszichopata el kezdett nevetni.
-Be tojok.  Folyton azon malmozom , hogy ha jól döntök akkor ez az egész őrület lezárul és minden újra normális lesz. De ennek sose lesz vége. Ugye? Ez így marad. Nem fog meg változni. El búcsúztok. De aztán a következő percben újra itt vagytok a házamba. És egy 3000 éves vámpír pályázik a véremre. -mondta Sookie.
Majd Sookie fel állt és megint röhögni kezdett.
-Biztos csütörtök van. Nos gyerünk , mire vártok. Mennyünk kapjuk el Russelt. Nézzünk farkas szemet a halállal. Lássuk a medvét. -mondta Sookie.
Elindultunk arra az építkezésre ahol betonba öntöttük Russelt.
Ott egy palihoz mentünk.
-Dag. Ő is Sookie. Sookie ő Dag.-mondta Alcide.
-Nagyon örülök.-mondta Sookie.
-Miben segíthetek?-kérdezte Dag.
-Nagyon zavarna ha futólag bele pillantanék a fejedbe? -kérdezte Sookie.
Dag csak nagyokat nézett. De a végén beleegyezett.
Oda mentünk arra a helyre ahová be temettük Russelt.
Sookie meg fogta Dag kezét és kérdezni kezdte.

-Mire emlékszel abból az éjszakából?-kérdezte Sookie.
-Semmire. Esküszöm. Épp szünetet tartottam.-mondta Dag.
-Valaki oda jön hozzá.-mondta Sookie
-Hogy néz ki?-kérdezte Bill.
-Homályos. Nem bírom ki venni. De egy nő az. Kézzel ássa ki Russelt.
-Mi a fene. Ez mi? Ez mi a fene?-kérdezgette Dag kétségbe esetten.
-Várjunk csak. Nyaklánc van a nyakában. Függő. Egy pók vagy talán egy denevér.
-A hatóság egy női tagja szabadította ki.-mondta Hayle.
-Noranak mondtátok , hogy élve temettük el?-kérdezte Bill.
-Nem. -mondta Erik.
-Nem hiszek neked.-mondta Bill.
-Sajnálattal hallom.-mondta Erik.
-Azt mondtad nincs titkotok Norával.
-Így van.
-Ellenünk fordítja Russelt , mert nem bírod tartani a szádat.
-Ez badarság. Nora az életét tette kockára értünk. És érted is.-mondta Hayle.
Majd Dagal együtt be ültünk egy kocsiba és el hajtottunk.
Közbe Sookie olvasta Dag fejét , hogy merre mehettek.
Mi pedig a kocsival követtük a nyomokat.
-Nem emlékszem , hogy erre jártam volna még valaha is.-mondta Dag.
-Itt balra.-mondta Sookie.
Egy el hagyatott kórház hoz értünk. Mi még mindig azt találgattuk , hogy ki áshatta ki Russelt.
-És mi van ha mégis Nora az.-mondta Bill.
-Színlelete volna a meg mentésünket , hogy ellenünk fordítsa Russelt? Erre gondolsz?-kérdeztem vissza.
-Miért tette volna?-kérdezte Hayle.
-Russel hasznos lehet  a tervéhez. Nem mint ha ingyen vállalná. Gondoljatok bele ha minket fel tálal neki akkor biztos , hogy van tárgyalási alapja is.-mondta Bill.
-De nem azt tette. Ki akart juttatni az országból.-mondta Erik.
-Igen. Illetve nekünk azt állította. -mondta Bill.
-Te paranoiás vagy.-mondta Erik.
-Akkor , hogy , hogy még mindig él?-kérdezte Bill.
-Nem tudom Bill.-mondta Erik.
-Áruló és hazug akár a bátya.-mondta Bill.
Egymásnak akartak támadni de nem tették. Csak kieresztették az agyaraikat.
De csörögni kezdett Bill telefonja. Molly volt az aki ránk tette a tőröket vagyis az ájcöveket.
-Igen.-szólt bele a telefonba.
-Hello srácok itt Molly. Emlékeztek rám? Csak szólok , hogy megindult a vissza számlálás.
-Vissza számlálás?
-Ja. Az ájcövekeitek hajnalban aktivizálódnak. Szar ügy.
-Ez biztos csak valami félre értés.
-Nem. teszteltem őket. Most ragyognak?
-Igen ragyognak.
-Helyes akkor remekelnek. Sok szerencsét. Nagy kalappal. Ha mégis kinyiffannátok akkor nagyon örültem. Béke.
Majd ki nyomták.
-Már nincs sok időnk.-mondta Bill.
Ki szálltunk a kocsiból. Ez az elhagyatott kórház eléggé sötét és barátságtalan volt.
Sookie még mindig olvasott Dag fejében.
-Russelt be vitték.-mondta Sookie.
-Nincs sok időnk. Vájjunk szét.-mondta Bill.
-Csúcs sebességgel és túl nagy terület.-mondta Erik.
-Sookie köszönjük , hogy el hoztálmide minket. De innentől már mi át vesszük. Maradj kint Daggal.
-Hát persze.-mondta Sooki.
Elindult a bejárat felé.
-Nincs most időnk veled bajlódni.-mondta Hayle.
-Elöszőr is elég horror filmet láttam , hogy tudjam , hogy nem akkor kéne szét válni amikor az őrült gyilkosra vadászunk. Kettő szemmel láthatóan észre lehet venni , hogy Russelre csak az én ultra sugaras képességem és a nap van hatással. Tehát szerintem én védelek titeket tőle nem pedig fordítva. Három fáj a fejem , pisilnem kell. Úgy , hogy mielőbb essünk túl rajta.-mondta Sookie majd be ment.
Majd mindannyian utána mentünk.
Bent zseblámpával világítottunk. Sookie folyamatosan olvasott Dag fejébe.
-Itt farkasok jártak.-mondta Alcdie.
-Én is érzem. Russellel jöttek.-mondta Hayle.
Dag nagyon és egyre jobban félt.
-Nem tetszik ez nekem.-mondta Dag.
A keze is nagyon remegett.
Sookie egyszer csak meg torpant.
-Jól vagy?-kérdezte Bill Sookiebol.
-Igen. Csak szólj , hogy máskor ne igyak barack pálinkát. Itt balra.-mondta Sookie.
Be mentünk az egyik beteges szobába.
-Sosem jártam még New Yorkba. Ha most meg halok. Sosem látom a Nagyalmát.-mondta Dag.
-Hugy szaga van. Az emberek meg bunkók. -mondta Erik.
Egyszer csak le esett egy szék és egy patkány ugrándozott elő. És úgy cincogott mint ha csak ki röhögne minket.
Alcide hirtelen meg fogta Hayle kezét.
Szakadt lepedők voltak fel függesztve a plafonra.
Sookie oda világított és egy emberi kezet rágcsált egy patkány.
Be néztünk a lepedők mögé. Egy kupacban oda voltak dobálva emberi hullák.
A patkányok meg jóízűen lakomáztak belőlük.

-Teremtőm. -mondta Sookie.
-Úgy tűnik , hogy jó helyen járunk.-mondta Hayle.
Tovább mentünk. Le gyalogoltunk egy lépcsőn. A Hullaház felé mentünk.
Lassan lépkedtünk tovább.
Már lent voltunk az alak sorba. Egyszer csak egy nagy koppanást hallottunk.
Dag nagyon meg ijedt. Öten előre álltunk.
-Valaki figyel minket.-mondta Alcide.
-Rettentően sajnálom. Ez őrültség.-mondta Dag.
Majd el kezdett vissza fele futni. Sookie pedig futott utána.
Egyszer csak sokan kezdtek el kiabálni. Oda suhantunk.
Több ember fel volt lógatva egy - egy kampón.
Erik oda ment Daghoz és befogta a száját.
-Kérem. Ne hagyják , hogy oda vigyenek. Túl sovány vagyok. Fogyóztam. 20 kilót le adtam. A kövéreket. Könyörgök kérem. Előbb a kövéreket. -mondta az egyik fel akasztott.
-Hová viszik a foglyokat?-kérdezte Hayle.
-A folyosó végére. Üvöltenek azután el hallgatnak. De kérem vigyenek innen. Van pénzem tudok fizetni.
-Készen állsz?-kérdezte Alcide Hayletől.
Hayle bólintott.
Bill ránk nézett és elindultunk a folyosó végére.
Be mentünk a folyosó végén lévő szobába. Russel ott feküdt egy ágyon.
-Jó sokáig tartott. De ész bontó , hogy milyen istentelen zajt csaptatok. -mondta.
Russel ránk nézett.
-Mis. Stackhouse. Önt mindig örömmel látom. Minek köszönhetem?
-Dögölj meg te pszichopata rohadék.
-Hello vén cimbora. Emlékszel ránk? Most befejzzük amit el kezdtünk.-mondta Erik.
-Hát , ahogy nagy szerelmem Telbot mondta volna Együtt vadásztunk. Kössétek fel  a fehérneműt.
Ekkor egyszer csak Alcideot és Haylet vérfarkasok el kapták. és el rángatták őket.




Folytatjuk...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése