6x6                              Authority Always Wins





Miután Erik és Nora is rendesen fel öltöztek el indultunk a partra.
Ott ki kötve várt már minket egy csónak. És még pár másik vámpír.
Nora oda ment az egyik csaj hoz. majd két puszival üdvözölték egymást.
Majd Nora oda fordult hozzánk és azt mondta.
-Ő Geni. Ő visz ki titeket.
Majd egymást után be mutatkoztunk a nőnek mi is.
De Geni azt mondta nekünk.
-Nem. Már nem ezek a neveitek. A papírjaitok.
Eléggé idióta neveket kaptunk.
-Nehéz új papírokat be szerezni. Nekem elhihetik. Búcsúzzatok el egymástól.
Mondta Geni majd ő el indult a hajó csónak.
-Vigyázzatok magatokra! -mondta Nora.
Majd egyszer csak valahonnan lőni kezdtek ránk. Az össze vámpírt le lőtték akik segítettek volna nekünk.
-Az egyetlen igaz vámpír hatóság nevében. Amelyben a minden ható úr isten bölcsessége nyilvánul meg. Senki nem merjen meg mozdulni! -ezt ordibálta egy faszi a hangos bemondóján.
Egy csomó vámpír körbe állt minket és fegyvert szegeztek a fejünknek.
Meg bilincselték a kezünket és be ültettek minket egy nagy rabszállító autóba.
Elvittek minket egy eléggé barátságtalan helyre. Kívülről egy eléggé lepukkant ház volt.
Mindannyiunk mellé oda állt egy őr és be vezettek minket az épületbe.
Egy nő jött ki elénk rövid égnek álló fekete haja volt.
-Drágám.-mondta Noranak.
-Szalume figyelj. Élve értékesebbek a számunkra. Eszem ágában sem volt elárulni...-mondta Nora de Szaluma le csittegte és oda tette az ujját Nora szájához.
-Mesél!.-mondta Szalume.
Majd ki fordult Noratól és felénk tartotta az irányt.
-Mr.Compton. Isten hozta.-mondta.
-Ön ki?-kérdezte Bill.
-Mr.Northman. Jóval magasabb mint vártam. -mondta Szalume.
-Sokan ezt mondják.-mondta Erik.
Mi pedig mint ha itt se volnánk Haylevel. Simán csak át nézett rajtunk.
-Az élet csupa meg lepetés nem Hayle , Sophia.
-Azt hittem már minket meg se említ.-mondta Hayle.
-Neked is nem Nora?!.mondta Szalume.
-Csak nem hiszed , hogy kockára tenném a karrieremet két szökevény miatt aki...
De Nora nem tudta be fejezni a mondandóját , mert Szalume hirtelen pofán vágta.
-Veled beszélünk még. Nem is egyszer minden bizonnyal.
Majd Szalume intett nekünk , hogy mennyünk utána.
Elindultunk lefele egy vaslépcsőn. Miután leértünk kinyitott egy ujj lenyomatot és vér kombinációval ellátott liftet. A lift elég tágas volt így mindannyian befértünk az őrökkel együtt.
-Le a recepcióra.-mondta Szalume.
-Értettem.--mondta az egyik őr.
Meg nyomta azt a gombot ami a helyszínre vezet és a liftel elindultunk lefelé a föl alá.
Leértünk és kinyílt a lift ajtaja. Mint ha egy hotel előcsarnokába kerültünk volna.
Szalume oda ment a recepcióra és azt mondta.
-Meg jöttünk.
A recepciós be pittyegett a gépén valamit. majd Szalume vissza jött és elindultunk az egyik folyosón. Mentünk ott egy kicsit amíg oda nem értünk egy börtön részhez.
Mind az ötünknek külön cellát adtak.
-Szóval.. Valami ötlet?-kérdezte Erik.
-Nincs.-mondta Hayle.
-Shhh.-csittegett Nora.
Majd meg szólalt egy hang az egyik mellettünk lévő cellából.
-Nos egy kicsit más a rácsnak ezen az oldalán igaz Nora.
-A barátod?-kérdezte Erik. 
-Nigel Beckford.-mondta a pasas.
-Ápoló gyakornok volt. A köz kórház szülészetén. Bábáskodás helyett ette a babákat.-mondta Nora.
-Újszülöttek. Annyira istenien szaftosak. -mondta Nigel.
Majd ekkor be mondták a nevünket egy hangos be mondón.
-"Üdvözöljük önöket Nem Orlenceba. Azt persze sajnáljuk , hogy ilyen körülmények között. Árulja el Mr.Compton miért léptek kapcsolatba Gesboro kancellárral?"
-Fogjul ejtettem. Mem mondott semmi olyat ami meg kérdőjelezi a pozícióját vagy a joalitását.
-" A joalításai segítettek neki. Kilencet megöltek. Hova vitte őket?"
-Nem tudjuk.-mondta Erik.
-Uram többieket engedjék szabadon. Parancsra cselekedtek kegyelmet érdemelnek.-mondta Bill.
-"Ez nemes gesztus Mr.Compton. Ám tudjuk , hogy hazugság."
Egyszer csak elsötétedett minden. Majd Nigel fel kiáltott.
-OOOO! Ezt jól meg csinálták!
Majd fentről erős fény sugarat kaptunk. Ami nagyon égetett minket.
De Haylen ez se volt hatással. Megint csak úgy tett mint ha ő is égne.
Majd egy idő után megint vissza jött a rendes homály. De ez nem tartott sokáig.
Megint nagyon erős fényt árasztottak ránk. És csak perzselődött a hús a csontjainkról.
Amikor végre vége lett ennek az egész fényes dologból. Őrök jöttek a börtön celláinkhoz.
Mindannyiunkat teljesen másik szobába vittek be. Erik még gyorsan oda tudott suhanni Haylehez.
-Vigyázz magadra. És ne áruld el , hogy mi vagy.-mondta neki Erik.
Majd őt is lefogták. Be vittek engem is egy szobába.
De ebben e helyben nem volt olyan sok minden. Engem rá kötöttek egy olyan gépre ami valami féle folyadékot jutatt bele a vérembe.
Egyszer csak be nyitott hozzám egy szakállas pasas egy akta félével a kezébe.
-Sophia. Peter Bron. Örülök , hogy végre meg ismerhetem.-mondta.
-Biztos minden fogolynak ezt mondja.-mondtam.
-Elnézést az ultraibolya fény miatt.  De a használata felgyorsítja a ki hallgatást. Nos a tisztázás végett. A karjára kapcsolt infúzió elektromos úton kiválasztott ezüstöt tartalmaz és attól tartok , hogy ennél tisztább ezüst nincs. És minden baj társának ez van bekötve... Van egy gondom Sophia. Nora a hatóság kancellárja. És a közre működése az ön és a többiek szökésében árulás. Aminek büntetése végleges halál. Nyilván érti , hogy miért találom ezt olyan... különösnek.
-Igen.
-Tudnom kell miért tette.
-Őt meg kérdezte? Már beszéltünk vele igen. De engem az ön véleménye érdekel. Tudja mi ez?
Kérdezte majd rá tette a kezét egy könyvre.
-A biblia.-mondtam.
-Az ó vagy az új szövetség?
-Egyik sem. Mindkettőnél korábbi. Az eredeti testamentum. A vámpír biblia. Amely szerint az úr Ádám és Éva előtt teremtette meg Lilith. Aki akár az úr vámpír volt.
-Pontosan. Mi. teremtünk az úr képére nem az élők. Emlékszik arra , hogy a bibliánk mit mond az élőkről?
-Ha jól emlékszem. Meg említi Ádám és Éva valódi feladatát.
-Testünk tápláljon titeket. Vérünk oltsa szomjatok ahogy a rovar táplálja pacsírtát , úgy táplálja az élő a vámpírokat. Súlyos szavak valóban. Hisz ebben?
-Miben?
-A szent írásunk szó szerinti értelmezésében , hogy az élők a táplálékunk.
-Nem hiszek.
-Nos itt Sophia. Itt válik kicsit trükkössé a dolog. Egyes fundamentalisták hisznek ebben. Azonban az ön barátja Nora közéjük tartozhat. Az ő utipiájukban az élők pusztán takarmányként szolgálnak. Szerintük a vámpír és ember köztik érzelmi kapcsolat ... Isten káromlás.
-Ismertem vámpírokat akik ezt vallották. De biztosíthatom tőlem ez távol áll.
-Nos ez az őrség azért küzdött. Hogy az az élő emberekkel való együtt élés meg valósuljon. Csak , hogy és ne nézzen paranoiásnak. Vannak ellenségeink és talán ön is közéjük tartozik. Hisz ön a szentírásunk szó szerinti értelmezésében?
-Nem hiszek.
-Érintkezett ön olyanokkal akim igen?
-Nem érintkeztem.
Peter fel vett a asztalról egy kis távirányított és meg nyomta  a gombját.
A szerkezet beindult és el kezdte belén ömleszteni az ezüstöt a vérembe.
Éreztem ahogy éget  , marja a húsom , a szöveteimet.
Majd megint meg nyomta a gombot és akkor le állt.
-Biztos ebben? Tudta , hogy Mr. és Mis. Northman már szabad lábon is vannak. -mondta.
-Ez örömteli hír.-válaszoltam.
-Miért szenved ennyit?
-Élvezem az ön társaságát.
-Értem. Akkor mulassunk tovább.
Majd megint be indította a gépet. Nagyon fájt és kiabálni kezdtem. És nagyon hamar le gyengültem.
Majd később be jött két őr.
-Vihetik.-mondta Peter.
A két őt megfogott és el kezdtek be vonszolni vissza a cellámba. Mivel annyira legyengültem , hogy már járni se tudtam.
Erőt vettem magamon és körül néztem. A többiek ugyan úgy szenvedtek az ágyukon. Még Hayle is. De mindannyian éltek.-Hayle. Rád , hogy hatott az ezüst?-kérdeztem tőle.
-Tudták , hogy mi vagyok. Az ezüstbe valamiféle vérfarkas mérget is kevertek. -mondta Hayle.
Nem sokat tudtunk pihenni. Megint őrök jöttek hozzánk.
 Át vittek egy teljesen más szobába minket. Majd letérdepeltettek.
A hátunk mögött be jött valaki az ajtón. Oda ment az asztalhoz ami előtt térdeltünk.
Egy dobozból ki vett valami fecskendőt. Fel vágta az erét és kiszívott a fecskendővel annyi vért amennyit csak tudott. Majd bezárult a sebe. Valami ima félét kezdett el mondani és mindegyik vámpírnak akik az asztal körül voltak a szájába cseppentett egy kicsit a vérből. Közbe az asztal körül állók is letérdeltek.
Miután be fejezték az imát fel ültek a székükre.
-Rendkívül sajnálatos  , hogy ilyen körülmények között kell találkoznunk. És csak tetézi a leírhatatlan csalódást. Azt hiszi , hogy ismer valaki. A szövetségesének tartja. Évszázadokon át. Erre amikor elárulják még azt se mondja el , hogy miért tette és próbálja kihúzni belőle.
Majd erre Norat ki vonszolták a teremből.
-Bajban vannak. Nen Flenegen szerint önök. Hogy is hívta önöket Elkúr 1 Elkúr 2 satöbbi. Önök észbontóakat hibáztak. Rakétavető egy utcán. Nem beszélve az úgy mond... Tolerancia fesztiválról ahol embereket támadtak meg vámpírok a média orra előtt. A hivatalos szóvivőnk jelenlétében. Azt nem volt olcsó eltusolni. Nos Nen nem volt egy zseni. Ő sem de a hatóságot képviselte. És hát ez itt a lényeg. Mi vagyunk a hatóság. Én vagyok a hatóság. A végleges halál végleges halált jelent.
Tagja ön vagy volt valaha tagja ön szengvinista mozgalomnak?-kérdezte Biltől.-Én azt se tudom , hogy mi az. -mondta Bill.
-Mr.Northman?
-igyekszem minél távolabb tartani magam a politikától.-mondta Erik.
-Igazán.
-És a vallástól is.
-Csak érdekből művel? Mert a közjó érdekében rendkívűl naívnak tartja? Kancellárok!
-Én nem szívesen mondok ilyet de ha beteg a lovad jobb ha el altatod. A hivatalos program túl fontos. Nem bukhat el. Végleges halált rájuk. -mondta az egyik nő kancellár.
-Elhárítottak egy rendkívül komoly fenyegetést. Ha nincs dokumentáció arról , hogy vámpírok élőket öltek akkor jobban járunk ha életben hagyjuk őket. -mondta egy fekete.
-Meg ölték a hatóság egy tagját.-mondta ezt egy kisfiú.
-Akit ki akartunk tenni.
-Amint látják a tanácsban nincs egyet értés abban a tekintetben , hogy mi legyen az önök sorsa. Ennek a vámpír tanácsnak minden egyes tagja a beolvadás programjára tette föl a karrierjét az életét a sorsát. A békés egymás mellett élés nem alternatíva a szükségszerűség az méltóságos az igazságos. Létfontosságú. Arról nem beszélve , hogy az élők ezerszer többen vannak. Ami a programra fenyegetés az ránk nézve is fenyegetés. A fundamentalizmus zsákutca. és én nem vagyok hajlandó el tűrni. Oda kint se itt bent  pedig főleg nem. Óhajtanak szólni az ítélet hirdetés előtt?
-Cserét ajánlok önöknek. A mi életünket Russel Edingtonért.-mondta Bill.
-Russel Edington halott. Legalább is. Nen Flenegen erről biztosította az egész világot élő adásba.
-El ástuk de nem öltük meg őt. Végzetes hiba volt.
-Mert most kiszabadult a sírjából.-mondta Hayle.
-Ez hazugság.
-Sajnos igaz. már mi lesz is a mi sorsunk az ez ellen nem változtat.
-Minden okuk meg van a hazugságra. De ez nem hagy nyugodni. -mondta egy másik kancellár.
-Russel Edington anarhiát akar. Ha azt akarják , hogy ezt teljesen megsemmisítjék. Akkor ne hallgasan rám.
-Russel leghűbb vágya minket megölni.-mondta Erik.
-Miért?-kérdezte az egyik nő.
-Ő feldühített engem. És én is őt. Tudják , hogy megy ez.
-Nem. Én nem. Miért hagyták volna Russel Edingtont életbe?
-Úgy éreztük a végleges halál megváltás számára.-mondta hayle.
-Azt akartuk , hogy szenvedjen. -mondtam.
-Mit tettek ? Személyes indítatásból meg szegték a hatóság parancsát?
Hirtelen oda suhant Billhez a kancellárok vezetője és egy karót fogott a torkához.
 -Én most legszivesebben át döfni azt a romlott szívét.
-Nem ő. Én tettem. -mondta Erik.
-Király létére meg engedte neki? Ezért úgy szét szúrnám magát. Ám számomra sajnos önökkel ellentétben vannak sokkal fontosabb dolgok a saját személyes indulataimnál.
-Higgyel el. Russel minden áron fel fog kutatni minket. És ha meg talál önök meg tehetik azt amit mi elmulasztottuk.-mondta Hayle.
-Ezzel szeretnénk bizonyítani szolidalításunkat. Hiszem , hogy a program meg valósítható és szükségszerű. Russelt meg kell állítani. Rám így is úgy is a végleges halál vár. -mondta Bill.






Folytatjuk....