4x3 If You Love Me , Why Am I Dyin
-Nagyon jól tudod miért van ilyen jó illatom.-mondta Sookie.
-Akár a gabona és a méz. És a napfény.-mondta Erik.
Eriknek előjöttek az agyarai.
-Erik. Most ehez kicsit sincs kedvem.mondta Sookie.
-Mi vagy te?-kérdezte Erik.
Be hajolt az ablakon de Sookie el hajtott. Egy darabig el indult Sookie de aztán megállt.
Erik hirtelen be suhant Sookie ablakán és meg akarta harapni de Sookie ki nyitotta a másik ajtót és el futott.
Erik oda suhant Sookie elé majd behúzott egyet Eriknek Sookie.
-Ezt miért csináltad? Eltörted az orrom.-mondta Erik.
-Ugyan öt perc alatt be gyógyul vámpír vagy.
-Tudom , hogy vámpír vagyok Snoki.
-Erik tudod nem Snoki hanem Sookie. Vagy na..-mondtam.
-Fordítva te elme beteg.-mondta Hayle.
-A nevem Sookie.
-Tudom mi vagyok csak azt nem , hogy ki.
-Rendben. Mi az utolsó emléked?-kérdezte Hayle.
-Nem tudom. Nem tudom. Talán a tenger. A hazám.
Majd egy idegen nyelven kezdett el beszélni.
Hayle meg fogta az arcát és azt mondta.
-Erik. Koncentrálj.
-A szeme. A jeges üres szeme. Belém nyúltak. Kiürítettek. És ő volt. De nem csak ő. Egy körben ült. Énekeltek. És...mindent ami voltam elvettek tőlem.
Hayle át ölelte Eriket.
-Figyelj én a te húgod vagyok. Érted? És vigyázok rád. És segítek neked. És Sookie is segít. Ugye!-mondta Hayle.
-De le fektetünk néhány szabályt. Ha nem akkor rögtön kiszállok. És semelyikőtök nem harap belém.-mondta Sookie.
-Rendben. Ígérem. .-mondta Erik.
Elindultunk.
-Hálás vagyok ezért.-mondta Erik.
Sookie házához mentünk. Erik ott maradt a küszöbön.
-Erik gyere be.-mondta Hayle.
-Be jöhetsz ez a te...-mondta Sookie de meg akadt.-Mivel először jársz nálam ezért be jöhetsz.-mondta Sookie.
Mi Haylevel pedig értetlenül néztünk Sookiera majd egymásra.
Eriknek földes volt a lába és rá lépet a szőnyegre.
-A szőnyegre ne lépj.-mondta Sookie.
Erik gyorsan meghátrált. De a szőnyegen ott maradt a lábnyoma.
-Ne haragudj.-mondta Erik.
Majd ügyesen kikerülve a szőnyeget és az ajtót beljebb lépett a házba.
Erik le ült a kanapéra. Erik a lábát el kezdte áztat egy lavornyi meleg vízbe. Hayle pedig telefonált Pamnek.
-Itt a Kéjvadász Lousiana legdögösebb bárja. Miben segíthetek?-szólt a kagyló végéről Pam.
-Szia Pam. Itt Hayle. Figyelj Erik itt van Sookienál és most én is.
-Az miért baj? Hát az az ő háza.
-Pam ide kell jönnöd. Nem emlékszik erre. Ahogy semmi másra se.
Pam kinyomta a telefont és elindult ide.
Le térdeltem Erikhez és el kezdtem suvickolni a lábát. Hayle ült mellé és átkarolta.
-Bocs , hogy kihűlt a víz.-mondtam.
-Nem. Nem baj.-mondta Erik.
Egyszer csak Erik felkapta a lábát. És nagyon vicsorított.
-Csikis.-mondta.
Rá nézett Sookiera majd azt mondta.
-Te csodálatosan szép vagy.
-Ő. Köszönöm.-válaszolta Sookie.
Egyszer csak be suhant a házba Pam.
Mindenki hirtelen fel állt.
-Ez meg ki?-kérdezte Erik.
-Basszus. -mondta Pam.
-Ne haragudj. Otromba voltam. Sajnálom.-mondta Erik Haylenak.
-Tudod , hogy mi történt veled?-kérdezte Pam.
Nagy csönd lett.
-El kell rejtenetek. Veszélyben van.
-Nem. Te sokkal jobban meg tudod védeni mint én.-mondta Sookie.
-Sookie. Pamnél keresnék először.-mondta Hayle.
-Kik?-kérdezte Sookie.
-A boszorkányok.-mondta Hayle.
-Boszorkányok? Hát ez remek banyákat akarsz rám szabadítani.-mondta Sookie.
-Az ő házában élsz. Te hát a te problémád.-mondta Hayle.
-Az én házam?-kérdezte Erik.
-Köszönöm Hayle akkor el megyek Billhez.-mondta Sookie.
-Ha elmondod neki darabokra téplek.-mondta Pam.
Erik meg fogta Pamet és eldobta a bejárati ajtóhoz.
Pam fel állt és visszább jött.
-Légy kedves hozzá.-mondta Erik.
-Sookie. Szerintem Bill azért küldte el Eriket ahoz a szektához , mert tudta , hogy csapda. Nem először próbál meg szabadulni tőle.-mondta Pam.
-Igen. Erik belém kóstolt.-mondta Sookie.
-Tényleg?-kérdezett vissza Erik.
-Igen. Az akaratom ellenére. Úgy , hogy megerőszakoltál.-mondta Sookie.
-O. Sajnálom.-mondta megbántottan Erik.
-Igérd meg , hogy nem mész el Billhez. Ezt jó ürügynek adná , hogy likvidálja Eriket tudom , hogy ezt akarja. Eriknek itt kell maradnia veletek és erről senki se tudhat.-mondta Pam.
-Rendben. De fizetni fogtok a bébiszitterkedésért. Ha már megnehezítitek az életemet legalább nyerjek rajta valamit.-mondta Sookie.
-Ugyan már. Itt vagyunk mi. Nekünk pedig nem kell fizetni.-mondtam.
-Pontosan. -mondta Pam majd elsuhant.
-Nem sokára fel kell a nap. Le kell fektetnünk.-mondta Hayle.
-Jól van.-mondta Sookie.
Kinyitott egy szekrényt és le mászott egy létrán. Én aztán Erik majd Hayle is lemásztunk Sookie után.
Egy ágy volt bent. És egy éjjeliszekrény amin pár könyv volt.
-Hű. Ez tényleg az én házam.-mondta Erik.
-Igen. De nem sokáig.-mondta Sookie.
-És te is itt laksz? Az én házamban?-kérdezte Erik.
-Igen.-mondta Sookie.
-A barátnőm vagy?
-Nem.
-Más vámpíré vagy?
-Nem.
-Szeretnél az enyém lenni?
-Nem igazán de köszi , hogy meg kérdezted.-mondta Sookie.
Sookie el akart menni de Erik be állt elé.
-Erik. Eressz el.-mondta Sookie.
-Csak szeretném meg köszönni mindent. Ez minden.
-Szívesen. De most már eressz el.
-Mi vagy te?
-Az aki állatira unja már , hogy állandóan ezt kérdezik tőle. Eressz el.
-Hát persze.
-Kösz.
Hirtelen kibújtak Erik fogai és gyorsan oda kapott a szájához.
-Bocs.-mondta Erik.
Majd Sookie ki mászott. Hayle közbe elfeküdt az ágyban. Erik meg csak nézett rám.
-Erik nézd. Fegüdj oda Hayle mellé.-mondtam.
Erik el feküdt. És átkarolta Haylet.
-Szeretlek húgom.-mondta Erik.
Valamennyire mégis csak emlékszik valamire. Legalább is Haylere kell , hogy emlékezzen.
Én pedig ki másztam a szekrényből. El mentem és kerestem magamnak egy napfénytől elzárt helyet.
Másnap vissza mentem Sookie vagy is Erik házához.
Hayle és Erik már nem voltak ott. Ki mentem az udvarra és orr kerestem őket.
Közbe meg jött Sookie is. A bejáratnál beszélgetett valakivel.
-Gyere velem! Sookie gyere velem. Ez nem kérés.-mondta a nő.
-Hagyál engem békén.-
Ekkor Erik és Hayle el kapták a nőt és ki szívták az összes vérét.
De közben meg változott az arca. A körmei és a fogai kihegyesedtek zombi kék szemei lettek és hegyes fülei. Majd porrá vált és eltűnt.
-Megöltétek a tündérkeresztanyámat. -mondta Sookie.
-Sajnálom.
Mondta Erik véres szájjal.
Folytatjuk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése