1x5   Spakrs Fly Out


Sam nem maradt a házban sokáig. Ahogy láttam ki jönni a házból meglepetésemre egy fehér foltos kutyává változott át. Akkor meg tudtam. Sam egy alakváltó. A kocsink után futott. Követtem. Azt hittem ez olyan kutya szokás, de amint meg láttam apámat és Sookiet veszekedni és megtorpant. Az egyik bokorból követte az eseményeket érdeklődően. Sookie ki akadt azért amit csinált Bill a rendőrrel.
-Ha nem lettem volna ott akkor megölted volna?-kérdezte Sookie
-Nem!
-De ittál volna belőle!
Erre apám nem mondott semmi.
-Kész őrület!-mondta fel háborodottan Sookie.
-Én próbálok be illeszkedni.-mondta apa.
-A hipnotizálás nem beilleszkedés.
Sookie nem vámpír ő nem tudja, hogy milyen nehéz ez. Szívesen ki tekertem volna a nyakát. Aztán be is ment a lakásba.Oda suhantam Billhez.
-Nyugi, ő nem érti ezt. De minek vagy vele ha ő nem egészen olyan mint a nagyikája?.-kérdeztem tőle.
-Mert van benne valami...valami különleges.-mondta csillogó szemekkel.
-Ja,persze. Valami külön leges. Finom lehet a vére, sokszor gondolom azt ,hogy de jó is lehet kiszívni belőle az összeset!
Ekkor apám meg fogta a kezem és neki tolt a kocsihoz.
-Az apád vagyok. Tisztelned kell.-mondta a nagy szülői szigorral.
-Nem kell. Téged tisztellek, De Sookiet soha nem tudom majd tisztelni!
Oda néztem a bokorba Sam mint nyomkövető blöki már nem volt ott. Beszálltunk a kocsiba és haza mentünk. Este az első dolgom az volt,hogy felmondjak a Merlotteba.
Sam az irodájában végezte a papír munkát.
-Szia Sam!
-Szia Sophi!
-Figyelj fel mondok. Így is keveset dolgozok és nagyon sok dolgom van és nem tudnék bejönni.
-Rendben. De amíg itt voltál. Tudnod kell, hogy remek munka erő voltál.
-Köszönöm.-mondtam mosolyodva- Lehetne hozzád egy kérdésem?
-Persze. Ki vele mi lenne az?
-Mi óta vagy alak váltó?
-Miről beszélsz?
-Tudod te!Ne nézz hülyének.
-Honnan tudod?
-Tegnap láttam amint át változtál. De ez most nem lényeg. Válaszolj a kérdésemre mert nagyon érdekel.
-Születésem óta vagyok alak váltó.
-És ez öröklődik?Vagy mi?-kérdezősködtem tovább.
-Öröklődik igen. De mint tudod nem ismerem az igazi szüleimet.
-Nem gondoltál rá hogy megkeresd őket?
-De igen. De ezt ne mondd el senkinek.
-Lakat van a számon.-kacsintottam-Most mennem kell.Szia.
-Szia.
Az este apámnak megint programja van.De ezúttal én megyek vele.Nem az a hisztis picsa. A templomba mentünk. Sookie nagymamája meg kérte Billt,hogy amit neki elmondott a háborúról. Azt a többi érdeklődővel is ossza meg.Ő persze szívesen bele ment.Eléggé sokan össze gyűltek.Nem gondoltam volna,hogy ennyien kíváncsiak egy vámpír történetére. Még a seriff is itt volt. Sookie pedig Sammel jött. " Ez a kis kurva egy nap alatt már váltott is pasit!" Jason is itt volt éreztem rajta,hogy megint eléggé be van állva a vértől. Meglepetésemre Tara mellé ült és elkezdett neki udvarolni. Amikor mindenki megérkezett Sookie nagymamája egy rövid köszöntőt mondott. Én közbe leültem a közönséghez és onnan néztem az eseményt. Meglepődtem mert amikor apám belépett az ajtón tapsolt mindenki. A keresztet letakarták egy amerikai zászlóval.
-Egy kis türelmüket kérem!-mondta Bill és le vette a keresztről a zászlót.
Mindenki hírtelen felsóhajtott.Eléggé vissza maradottak, hogy azt hitték ez megöl egy vámpírt.Elkezdte apám nem túl hosszú de tanulságos beszédét.
-Mint látják nem gyulladtam ki. Minket nem a gonosz teremtett.Ugyan úgy meg állhatunk a kereszt, a biblia, és más szent dolgok mellett.A vámpírok álltalában vissza húzódóak így meg tisztelő,hogy ma este maguk elé állhatok.Hogy ha elfogadnánk egymást biztos vagyok benne,hogy egymás hasznára is válhatunk.
Utána már csak a háborúról volt szó. Páran felálltak és kérdezősködtek apám boldogan válaszolt ezekre. Persze csak ha tudott.Egy elég öreg bácsi is felállt és azt mondta.
-Kutakodtam egy kicsit a régiségek között találtam valamit. Egy régi szelencét és az van belevésve hogy: Dabriu T. Compton és családja. Megtudná mondani, hogy ez a kép önt ábrázolj-e?
Erre én is nagyon kíváncsian felfigyeltem mert én is a családjába tartozok. Kíváncsian vártam a válaszát apának.
-Emlékszem arra a napra amikor készült. Köszönöm nagyon sok emléket idéz föl.
Ekkor fel futottam hozzá és meg néztem én is a képet. Ott álltam mellette. Eddig nem tudtam,hogy anyám hogyan nézett ki most láttam róla az első képet. Nem éreztem hiányát soha.
-Van még kérdésük?-kérdezte utólag Bill.
Nem volt. Utána ételeket kínáltak fel egy fehér terítős asztalon. Sok guszta sütemény de még se kérek. Én meg voltam a kis üveg True Bloodommal. Billhez sokan oda mentek köszönetet mondani és dicsérni őt. Sookie és Sam végig együtt voltak. Ők is oda mentek gratulálni.
-Most megyek a Merlottba leszek a keresnél.-mondtam apámnak és elviharzottam.
A beszéd után nem csak én mentem oda. Jason is ott volt. Bűzlött a sok vértől. És ahogy el néztem még képzelődött is. Izzadt ki volt tágulva a pupillája. Elég undorítóan nézett ki. Én Taraval beszélgettem és minket nézett jobban mondva Tarat. Oda jött és elkezdett már megint udvarolni Taranak. Tara jól tudta,hogy be van állva így nem ment bele semmibe. De mint tudjuk Lafayette csinálja a legjobb hamburgert a világon. De most mégis vissza küldték.
-Nem ízlik a hamburgerem?-kérdezte Lafayette Arlinet.
-Csak néhány részeg tahó.
-Mi a bajuk?
-Ugyan nem ér ez annyit.
-Mit mondtak?
-Azt hogy...-de közbe vágott Lafayette.
-Mit mondtak Arline?
-Hogy lehet hogy a hambi Aidasos!-mondta.
Lafayette ki ment az asztalhoz.
-Elnézést, kirendelte a hamburgert Aidsason.-kérdezte Lafayette
-Én egy extrát kértem.
-Az extrához sült krumpli jár saláta és Aids!-kiabálta-Ami az asztalon előtettek van az mind Aides. Még a sört is buzik főzték.
Hát igen ezért imádom én Lafayettet! Mindent ki mond ami a szívén az a száján.Eközben Lafayette bele nyalt a szendvicsbe és belevágta a fickó arcába. Neki támadtak de Laf mindet leütötte. Utána Hoyt rendelt egy True Bloodot 0 negatívot.
-Ez meleg.-lepődött meg Hoyt.
-Úgy kell inni 36 fokosan.-okosította ki Tara.
Hoyt undorítónak találta a művért. Nekem meg avval kell táplálkoznom. Kivéve amikor Jerry meglátogat.
Elbúcsúztam Taratól. Elindultam haza.Út közbe találkoztam apával.
50 méterre se voltunk már a háztól amikor mögöttünk feltűnt Andy és Bad.
-Jó estét!-mondták.
-Önöknek is uraim.-mondta Bill
-Fel tennénk néhány kérdést!
-Jöjjenek be!-invitáltam be őket a lakásunkba.
-Már mint a házba?-kérdezte Bad.
És be mentünk a házba. Bill tüzet rakott a kandallóba.Addig én helyet kínáltam nekik és hoztam egy doboz frescat. De csak Andy fogadta el.
-Milyen kérdéseket tennének fel?-kérdeztem.
-A helyi gyilkosságokról tennénk fel.-mondta Bad.
-Igen hallottunk róluk.-mondta Bill.
-Ismerték valamelyik áldozatot?-kérdezte Andy.
-Miss Pikenst nem. De Modetett igen a Merlotteba volt felszolgáló én magam nem is mertem úgy csak láttam.
Én ekkor nem mondtam inkább semmit. Nem akartam bajba kerülni.
-Tudták,hogy mind kettőjüknek szexuális kapcsolatuk volt vámpírokkal?
-Nem de ez nem meglepő ma már.
A 2 seriff csak jegyzetelt.
-Tudja valaki igazolni, hogy hol volt azokon a napokon amikor a gyilkosságok történtek?.kérdezte Bad.
-Az áldozatok ki voltak véreztetve amikor meg találták őket?Vagy hogyan haltak meg?-kérdeztem vissza.
-Ezt sajnos nem áll módunkban elmondani.-próbáltak ki bújni a kérdések alól.
-Nyomozó egy vámpír nem tud ellen állni a vérrel teli testnek. Talán még mi se tudnánk ellenállni.
-Jobb is, hogy nem volt ott.-mondta Andy.
Andy bele kortyolt az italába.
-Milyen az ital?-kérdeztem.
-Egy kissé langyos.-mondta
-Elnézést,de nincs hűtőnk.-mondta apa.
Utána el is mentek.Aztán apa mélyen elkezdett gondolkodni. Nem tudom min. De nagyon meg hatotta. Volt bennem egy különös érzés. Történt valami. El mentem Sookie nagyijához. Be mentem a házba. Megcsúsztam valamin. Felkapcsoltam a villanyt. Vér volt az. A nagymama ott feküdt holtan a padlón. Körülötte minden vér volt.

Folytatjuk...