1x2  The First Taste

Ebben a pillanatban megjelent Hayle. Mint régi ismerősként köszöntötte apámat.
-Szia Bill.Rég láttalak. 
-Mit is keresel itt ? De ha te itt vagy akkor bizonyára itt van a bátyád is!
-A bátyám a bárban van. De mintha nem tudnád.
Azt gondoltam magamban , hogy hogyan lehet ennek a csajnak pofája még csak megjelenni pont itt, és pont most.
-Takarodj innen! Semmi keresni valód nincs itt!-förmedtem rá Haylera
-Te nem parancsolsz nekem! Amúgy meg nem veszed észre, hogy te itt csak útban vagy!
Ezért is utálom Haylet ki nem állhatom! Bár nem meglepő az egész családja ilyen jól ismerem őket.Miközben én magamba gondolkodtam és szó csatát vívtam Haylivel közben Bill haza suhant Sookieval. Sookie nagymamája nagyon rendes nagyi. Szereti a vámpírokat köztük engem is. Én vagyok úgy mond a 'kedvence'. Ha tudná,hogy az unokája vére milyen jó szagú. Mindennap gondolok rá , hogy mi is lenne ha kiszívnám az összes vérét. Sokan nem bocsátanák ezt meg.
-Jobban jársz ha most eltűnsz különben..
-Különben mi lesz ?Idősebb vagyok,mint te és erősebb is!- vágott vissza Hayle
-Az lehet hogy idősebb vagy. De erősebb...hát azt kötve hiszem.
-Na majd meglátjuk!
Abban a pillanatban engem neki vágott a fának,kimeresztette rám a fogait aztán én is.
Emberi szem nem sokat látna a harcunkból de ez nem az a szokványos csaj bunyó ez már vérre megy. Harap dostuk egymást ahol csak értük. Megpróbáltam kikaparni a szemét de folyton megállította a kezem. Ő azt hitte sikerül majd át harapnia a torkom de arcon csaptam. Egy rövid időre meg torpantt és azt mondta:
-Ezt nem kellet volna ribikém! Most véged!
Újra egymásnak estünk. De nem tartott soká.
-ELÉG!- hallatszott két mély férfi hang
Bill volt az és Eric. 
-Nem szép dolog így neki esni a húgomnak Sophia!- mondta nekem Eric
-Az se szép dolog ,hogy meg akarta ölni a húgod a lányom.-vágott vissza Bill.
-Egyelőre jobb ha fegyver szünetet rendelünk el egymás között.-folytatta apám
Erre Eric rá bólintott. Ericről érdemes tudni hogy olyan mint a húga. Mintha ikertestvérek lennének. Pont olyan nagyképű.Tompa fehér 'tökéletes' bőrű arról nem is beszélve,hogy pont olyan szőke is.
Hajnali 5 fele járhatott az idő amikor megint hallottunk valamit. A Merlotte mögül jött.
Oda suhantunk. Sookiet ütötték,rúgták. Vissza jött az a retkes ribanc és a talpnyaló pasija.  Apám elég gyorsan oda ért és elintézte őket. Sookiet bevonszoltuk az erdőbe és olyat csinált amire én nem voltam a legbüszkébb. Megitatta Sookiet a saját vérével csak, hogy túlélje azt mit tettek vele. Én már eléggé fáradt voltam. Inkább haza mentem és lepihentem. Miközben mentem haza a fülembe jutott egy hír. Jasont letartóztatták gyilkosság vágyával. Nem lepődtem meg rajta sokszor előveszik őt. Nem hallottam pontosan hogy miért de nem is nagyon izgatott. A mai napból már elegem is volt. Sookieból már megint sok volt. Főleg, hogy érzem hogy valami lesz közte és Bill között, és most ez a véres dolog is. Már nagyon pihenésre vágytam. De ma még nem láttam az egyik barátomat Tarat. Ő afró amerikai. Az anyja alkoholista. Oda értem a házuk elé be nyitottam és láttam hogy Tara anyja részegen fekszik a heverőn.
-Szia Tara!
-Szia Sophia! Gondolom már meg se lepődsz azon amit itt látsz.
-Hát igen már megszoktam. Nem kéne itt aludnod. Aludj Lafayettenél.
-Ugyan kis anyám nem lesz semmi bajom.-megissza azt az utolsó kortyot a vodkás üvegből-de azért mégis felhívom.
Utána egész este nem is láttam apámat. Remélem időbe vissza ért , mert ha behozza a földet a lakásba ő fogja fel takarítani! Utána már csak más nap este láttam őt eléggé puccosan kirittyentette magát.
-Hova készülsz? -kérdeztem tőle érdeklődő fejjel.
-Csak meg ígértem Sookienak hogy el mesélem a nagymamájának, hogy mi történt a háborúban.-rám nézett- Ugye nem haragszol e-miatt?
-Nem, miért is kéne haragudnom?!
-De ahogy látom te is mész valahova. Ne kerülj bajba!- mondta mosolyogva.
-Nem vagyok 17 éves. Tudok magamra vigyázni. Azt hiszem elég erős vagyok hogy megvédjem magamat a gonosz bácsiktól.-mondtam viccelődve.-Kívánj szerencsét!
-Sok szerencsét.
Egy puszi kíséretében el is búcsúztunk egymástól.
Én a szokásos helyemre mentem. Nortmanék bárjába. Csak remélni tudom hogy nem futok össze Hayleval. Oda is értem. Most elég sokan voltak. Pechemre meg láttam Haylet a bátr pultnál.
-Még ide mered tolni a pofád a tegnap este után?!-szólalt meg Hayle
-Még hozzám merészelsz szólni a tegnap este után?!-válaszoltam
Rendeltem egy B pozitív True Blood-ot. Utálom de muszáj ezt innom.
-Miért iszod ezt a szart ?-kérdezte Hayle
-Nem mindegy az neked!-rövid hallgatás-Amúgy miért érdekel ez téged?
-Csak mert itt sokan akarják, hogy egy vámpír igyon belőjük.De ha te nem akkor majd én kiszolgálom magam és rendesen táplálkozok!
Így belegondolva ez egyszer nem mondott hülyeséget Hayle.
A bár közepéig mentem amikor a kezembe ugrott egy kis homónak tűnő fiúcska.
-SZÍVJ SZÁRAZRA!-mondta lángoló szemekkel.
-Teljes örömmel!-vigyorogva válaszoltam vissza.
Kieresztettem majd belemélyesztettem a nyakába a fogaimat. A nyögése már idegesített egy ideje, de nem törődtem vele. Én csak szívtam tovább meg állás nélkül. Ami azt illeti látszott rajta, hogy élvezi. Én pedig éreztem, hogy megtelek életerővel és energiával. A buli után nyugodtan haza ballagtam. Már majd nem haza értem amikor meg pillantottam Billt és Sookiet. Amikor oda néztem apámnak kint voltak a fogai arra készült , hogy megharapja a lányt. De elfordult tőle és ha jól hallottam azt mondta hogy : Jobb ha most haza mész.
Az én ösztöneim azt súgták,hogy tedd meg és szívd csak a friss,üdítő,finom vért. Nem tudom miért de valahogy annyira csábító volt nekem mindig is Sookie vére.
Hazaértem majd nem sokkal hallottam, hogy apa is haza jött.
Majd kopogtattak az ajtón. Én nyitottam ajtót mint mindig.
Az ajtóba egy kopasz, egy latin férfi, és egy nő állt.
-Kik vagytok ??-kérdeztem tőlük.
-Vendégek.Rég nem látott barátok.
Pár órával később kocsit zajt hallottunk.
Sookie volt az.'-Mit kereshet itt ő ilyenkor?'kérdeztem magamba.
A vendégeink nyitottak ajtót. A vámpír fogaikat kimeresztve állták körbe Sookeit.
Ő semmit nem tehetett.

Folyatjuk...